Ezer Élet, Ezer Csillag

Őszi alkonyon
Égi nagy malom
Balsorsot, bú virágát
Őrölnek azon
Ködlik a határ
Száll a fecske már
Vissza sem néz
Messzi égen jár.

Ősök énekét
Sorsát, életét
Égig érő fenyvesekben
Bús szél hordja szét
Ősi föld szava
Fájó bánata
Jár a malom
Nem pihen soha.

Ezer élet, ezer csillag
Sorsunk tűzzel- vérrel írtad
Jő a hajnal, nem szakíthat el
Sem szó, sem határ
Ezer csillag, ezer élet
Nem fog rajtunk bús igézet
Viharban nyíló virágunk
Újra hazatalál.

Járja száz csatát
Gyermeket, anyát
Rabszíjra fűzöttek
Búcsúzó dalát
Járja falvakat
Vért és lángokat
Perzselt földön
Holt álmokat.

Ezer élet, ezer csillag
Sorsunk tűzzel- vérrel írtad
Jő a hajnal, nem szakíthat el
Sem szó, sem határ
Ezer csillag, ezer élet
Nem fog rajtunk bús igézet
Viharban nyíló virágunk
Újra hazatalál.

Én a bánatom
Egyszer átadom
Őszi alkonyon
Égi malmán jól megjáratom
Járja majd sokat
Míg a pirkadat
Újraéleszt reményt, álmokat.

Lángszín hajnalon
Áll meg a malom
Nem járnak, nem őrölnek
Többé már azon
Tisztul a határ
Csillagúton jár
Száll a fecske
Fészkére száll.