Égnek Ostora (Rege Atilláról)

"Sok év múltán, ha tűz mellett
Regét, mondát énekelnek
Ősz fejű öreg is lesz ott
S régmúltra fordítják a szót
Idézik múlt dicsőinek
Apáiknak, őseiknek
Nevét, népnek eredetét
Hálával említik majd nevét."

Napunk, Holdunk fényes arca egymásnak dalolt
Napkelet, és napnyugat közt félhomály honolt
De annál szebbre nőtt ismét Égiek fénye
Megszületendő fiú nevét csillag írta égre.

Bendegúz fiáról táltos regét énekelt
Pusztában felzengő hangja sólyommal felelt
Öreg látó kőbe rótta regének szavát
"Hadúr maga segíti majd gyermek csillagát!

Arany Folyam napkeletről távol nyugatra tart
Dicsőség kíséri útját, szelet hoz, és vihart
Messze elől, táltos lovon, sólyom szárnyán száll
Népek ura, Égi ostor, Attila Nagykirály.

Nagy lesz úrnak, harcban vitéz, szilaj, mint a szél
Sereginek száma majd' a tengerrel felér
Barátnak hűséges, ellenségnek gőgős, vad
S fiainak örökül nagy birodalmat hagy.

Ha béke lesz a hercegek közt, műve élni fog
Utódai számosak lesznek, és boldogok
De testvérharcban először a birodalom vész
Majd népe is, mint a hamu, úgy szóródik szét!"

Arany Folyam napkeletről távol nyugatra tart
Dicsőség kíséri útját, szelet hoz, és vihart
Messze elől, táltos lovon, sólyom szárnyán száll
Népek ura, Égi ostor, Attila Nagykirály.

Arany Folyam napkeletről távol nyugatra tart
Dicsőség kíséri útját, szelet hoz, és vihart
Messze elől, táltos lovon, sólyom szárnyán száll
Népek ura, Égi ostor, Attila Nagykirály.

Azóta is, ha tűz mellett regét, mondát énekelnek
Ősz fejű öreg is van ott, s régmúltra fordítják a szót
Idézik múlt dicsőinek, apáinak, őseinek
Nevét, népnek eredetét: hálával említik a nevét.