Futóbetyár

Futóbetyár, kínnal éhes
Éje nincsen, napja véges
Üldözi kard, fegyver, törvény
Földönfutó szülőföldjén.

Ácsolják tán már a bitót
Kerítenek hóhért, bírót
Szorítanak helyet rajta
Pusztuljon az veszett fajta.

Futóbetyár, szellő étke
Varjúkárogás zenéje
Ám, ha tárogató csendül
Kupát markol, táncra perdül.

Vigalmában is vár egyre
Szebb sorára, jobb életre
Lesz- e otthon, itt, vagy bárhol
Akad- e tűzhely, bor, mámor.

Eb, ki búsul, míg van jó bor
Kerül kenyér, jut a jóból
Asszony tüze melegít át
Bírja kéz a görbe szablyát.

Ácsolják tán már a bitót
Kerítenek hóhért, bírót
Szorítanak helyet rajta
Pusztuljon az veszett fajta.

Most jöttem én a gubaci messzi pusztáról
Leesett a vas a lovam lábáról
Míg a kovács vasalja kispej lovamat
Addig rózsám, kimulatom magamat
Nyisd ki babám az ajtódat gyorsan szaporán
Hadd gyüjjön be kilenc zsandár hozzám
Hadd lássuk meg, ki a legény, sej-haj, ideki
Zsandárvérrel pingálom a csárdát ki.